Beszélgetésre várom Bezák Bernadett, környezetgazdálkodási agrármérnököt, aki idén védte meg diploma szakdolgozatát. Szakdolgozatának címe: Pécel és térségének fejlődése, fejlesztése, természetvédelmet érintő kérdései.

Gondolatok a beszélgetés elé: Nem hagy nyugodni a Csunya árok feltöltése. (Lásd ESE Híradó 2010/március, június, júliusi számai). A Csunya erdő árkainak feltöltése nem lokális ügy, hanem annak a területfejlesztési módszertannak a legújabb lelete, amely az elmúlt tizenév péceli területbővítéseit jellemezte.

Mikor felvetődik egy üzleti ötlet, legritkábban merülnek fel a „kinek nem jó”, a „kiket érint hátrányosan”, „milyen a hatása a környezettel” - kérdései. Az üzletben érdekeltek általában pénzügyi eredményt számolnak, és nevet adnak az üzleti tervnek. Például egy üzleti tervcím: A Csunya erdő rendeltetésszerű használatának akadályozása.

Nem életszerű ötlet – mondaná térségünk természetjárója, aki hozzászokott a Gödöllői dombság természet-adta szintkülönbségeihez. Részletek a 2007 októberében készült tájrendezési és hasznosítási tervből: „A terület tereprendezésének megfogalmazásakor a kialakítandó célt kell szem előtt tartani. Jelen állapotában a terület a kívánt célra nem hasznosítható, nem megközelíthető, nincs szilárd burkolatú kiépített kapcsolata az utakkal.” „A dokumentáció tárgyát képező terület rendezése, környezetbe illesztése elősegíti a tulajdonosok és az Önkormányzat elképzeléseinek megvalósítását. Az engedélyek birtokában ez a terv gyakorlatilag rövid idő alatt megvalósítható lesz, a területen kialakulhat az elképzelések szerinti újraerdősítés.” (Megjegyzés: a Csunya tájrendezési és a Kishársas volt szeméttelep rekultivációjának tervkészítője megegyezik.)

A kívánt célok hasznosítását – a kárpótlás jóvoltából magántulajdonba került erdő esetében – igazából a környezetvédelmi és vízügyi hatóságok engedélyezik és felügyelik. Mert az erdő – tulajdonostól függetlenül – közkincs. Hogy mi egy erdő rendeltetésszerű használata, amelynek érdekében szükséges síkba terelni a görbeségét, az csak ködön át sejtelmesedik.

Akkor nézzünk vissza a tervkezdet 2007. októberi ködös világába. A területkiegyenlítés, az árokfeltöltés töltőanyaga földként terveződött, aztán átíródott inert anyagra (azaz talaj, kavics, agyag, kő, bányászati tevékenységből eredő meddő). Szóba sem kerülhetett az inert hulladék, azaz a sittfélék családjába tartozó olyan hulladék, „amely nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson. Jellemzője, hogy vízben nem oldódik, nem ég illetve más fizikai vagy kémiai módon nem reagál, nem bomlik le biológiai úton, vagy nincs kedvezőtlen hatással a vele kapcsolatba kerülő más anyagra oly módon, hogy abból környezetszennyezés vagy emberi egészség károsodása következne be, további csurgaléka és szennyezőanyag tartalma, illetve a csurgalék ökotoxikus hatása jelentéktelen, így nem veszélyeztetheti a felszíni vagy felszín alatti vizeket."

A Csunya területrendezés (tereprendezés) tervei szerint 22,49 hektárnyi rész érintett az erdőből. A területet mintegy 1,5 millió köbméter feltöltő anyaggal lehetne síkba idomítani. Ehhez persze kérelmezni kell a hatóságokat, és ugye befolyásolni Pécel lakosságát, hogy átérezzék a „milyen jó lesz nekünk” kábé 20-30 év múlva, ha megnőnek a Csunya síkon az új fák.

Elméletileg tehát nem lehet baj abból, ha másfélmillió köbméter még inert hulladéknak sem mondható inert anyaggal kiegyesítik a Csunyát, hogy a jövő nemzedéke rollerezni tudjon az új erdő új fái között. Ez kérem mégsem jó üzleti terv, mert a befektetői eredményként remélhető rollerek utáni bevétel nem feltétlenül van egyenlegben másfélmillió köbméter anyag odaszállítási és az új erdő telepítés több milliárd forintos összesített költségeivel. Ez az új-erdőcsinálás ugye soha meg nem térülő beruházása lenne a Csunya feltöltési üzletben érdekelteknek. Tulajdonképpen hagyni kéne az egész ügyet, menjen a szokásos magyarúton. Van önkormányzat, vannak hatóságok és vannak tulajdonosok, meg ingatlan-befektetők.

De mi lesz akkor, ha a jelenlegi belterületbe beékelődő Csunya erdőség - nemcsak a Csunya Erdőbirtokossági Társulat 50 hektárnyi területe - hanem a Kelő és a Várhegy Tulajdonosi Közösség közötti terület is beépülne? Újtelepek mindenhol? Tanulmányozva Pécel régi és jelenlegi térképeit – új beépíthető terület híján – már csak a „vasúton túli rész” ejtheti foglyul egy ingatlan-befektető fantáziáját. Kénytelen vagyok elautózni az inkriminált árok töltőhelyéhez a Petőfi utcán túli földútra. A látvány, hasonló a két hónap előttihez. Áll a táj holdbéli darabja. A visszaúton polemizálok a miérteken. A köz, a társadalmi vállalkozás és a magánvállalkozás közötti vékony jég könnyen olvadó általában. Ilyen az emberi természet. Az önkormányzatokat azért találta ki a demokratikus jogrendszer, hogy törvényekkel és nyilvánossággal fékezze a közszféra és a magánszféra összeolvadását, valahogy szétválassza a közgazdálkodás és a magángazdálkodás bugyellárisát helyben, ahol az, átlátszó lehet. Az önkormányzati törvény okos, jó, szép céllal kelteződött 1990-ben. Csúnya dolog, ha az összeolvadás megtörténik, majd csak tiltakozik valaki, az önkormányzatnál! De kiben bízhat a választópolgár, ha elkenődött a bizalma az önkormányzatban? Az értelmiségi felelősségben (talán), a hatóságokban és a nyilvánosságban? A nyilvánosságot leárnyékolja az össze-vissza szó, és a fásultság. De ha a környezetünkről van szó, akkor élénkülni kéne! A befektetői fantázia és a környezetvédelmi mérnök fantáziája más jeleket fogad be a tájból. A jövőkép pedig?

Így vall erről Bezák Bernadett: "Többéves helyi környezeti vizsgálódásaimat immár mélyebb szinten tudtam kielemezni diplomatervemben. Dolgozatom témája egy agglomerációs település fejlődésének, fejlesztéseinek nyomon követése, abból a célból, miként hozható összhangba a fejlődés, fejlesztés a természeti értékeink védelmével. Vagyis hogyan érvényesíthető Pécel város természeti értékeink megóvása a - továbbra is - dinamikus fejlődés mellett. Célkitűzésiem közé tartoztak a természeti és épített környezeti értékek védelme, a környezeti viszonyokra jelentős hatást kifejő létesítmények beilleszthetősége, az infrastrukturális hatások tompítása, a zöld felületek vizsgálata és a civil erők megmozdítása a környezet figyelem érdekében.

Dolgozatom részletes természeti bemutatással indul, kiemelve Pécel védett és értékes értékeit. Ezt követi a település történelmi időktől való bemutatása történelmi térképekkel, amelyek a településszerkezet kialakulása szempontjából érdekesek. A belterületek növekedése és központok kialakulása időről-időre jelentősen módosult. Ha megnézzük a 150 év előtti katonai térképeket a Rákos patak északi oldalán egyáltalán nem voltak házak. Pécel község tulajdonképpen a Rákos völgyének déli felén terült el. A község 1856. évi lakos-száma Locsod és Szigetpusztákkal együtt 1881 fő, 1870-ben pedig 2206 főt tett ki. A Rákos-völgyében áthaladó Budapest-Hatvan-Salgótarján vasútvonalat 1867-ben adták át a forgalomnak, majd a Hatvan-Miskolc vonalat 1870-ben nyitották meg, melyek összeköttetést teremtettek a fővárossal és az ország különböző részeivel, utat nyitva a település dinamikus fejlődésének. Az északi rész fejlődését a közlekedés, a kereskedelem, a Pestről kirándulni, nyaralni érkező polgárok segítették elő elsődlegesen. A településközpont a Ráday kastély körül formálódott. Pécel ősi településmagja a mai Pesti út, Isaszegi út, és Maglódi út központi szakaszai mentén terül el. A település központja korábban a Ráday-kastély volt, a központi funkciójú és díszesebb épületek ennek környékén helyezkedtek el."

Bernadett lelkesen sorolja és tőmondatokban próbálja összefoglalni több év gyűjtő és elemző munkáját. Mikor félbeszakítom azzal, hogy szeretnénk az ESE Híradóban folyamatosan közölni a dolgozat legfontosabb, közérdekre számot tartó részeit, visszatér a beszélgetés jelenébe és várja kérdésemet.

Tulajdonképpen hol található a mai Pécel városközpontja? Olvasom dr Kovácsy Zsombor képviselőjelölt programjában: „Ha bejárjuk Pécelt elejétől a végéig, vasúton innen és túl, láthatunk rendezett és elhanyagolt részeket, de a legszembetűnőbb, hogy az egész város olyan, mintha még csak a szélén járnánk, nincs igazi központja, arculata, hangulata.” – a mondat tényszerű tükre az eddigi városvezetők munkájának. Dolgozatodban te már csak a tényeket szemlélteted, a városszerkezet jelen helyzetét.

"Azért van véleményem a kialakult városszerkezetről. A kereskedelmi központ a város közepén található, ami egyben a város legnagyobb tere (Ráday Gedeon tér) is. A kereskedelmi létesítmények kedvezőtlenül alakítják a városképet, a legfontosabb városi tér ezzel a beépítéssel és funkcióval nem nyerte el reprezentatív jellegét. Ez a tér régen zöld területként volt jelen, artézi kúttal. Ez a funkció is leveszett, újabb tér lett beépítve. A Köztársaság tér is hasonlóan végezte, tér jellegét elvesztette közösségi zöld terület és még régebbi hasznosítása marhaállásként volt ismert. A másik jelentős tér a mai Városháza előtti Kossuth Lajos tér, aminek környezetében több, jelentős intézmény is található. Különben még mindig lehetne ezen változtatni, bár jelentős áttervezéssel járna.

- Meg költséggel. A városközpont kialakíthatósága a 90-es évek dilettáns döntései miatt szenvedett hátrány. Erre, te a korod miatt még nem emlékezhetsz. A benzinkút, a bevásárló-centrum beengedése az ősi településrészbe - szemléltetik, mit jelenthet a helyi döntéshozók szűklátókörűsége. A városközpont a település szívét kéne, hogy reprezentálja, ami nem feltétlenül esik egybe az üzletérdekekkel.

"Egy dinamikus településfejlesztés látóterében már tervezéskor – a tervet készítő szakemberek jóvoltából – a környezetvédelem, a környezeti adottságok, természeti értékek megóvása alapvető szempontokként szerepelnek. A településrendezési terv készítésének szabályozottak a folyamatai és az eszközei. Vagyis a helyi döntésekhez kötelező tervek készülnek." (Településfejlesztési koncepció, Településszerkezeti terv, Szabályozási terv, Helyi Építési Szabályzat. A településtervezés minden fázisának bonyolítása a polgármester feladata, amelyben a települési főépítész segíti. – a szerk.)

Akkor úgy tűnik, minden fejlesztés rendben volt. Mégis úgy vélem a Csunya árkok feltöltése hasonlóan szűklátókörű érdekdöntés. A Csunya árkok eltűntetése milyen veszélyeket rejt a településen élők számára?

"Az erdőségnek legfontosabb feladata a levegőszűrő, tisztító funkció. A Csunya erdő Pest egyik tisztító tüdeje, védi Pécelt is, hiszen nem kerül így közvetlenül légszennyezés a városba. Másik feladata az erdőnek a faállomány védelme, az árokfeltöltéssel állomány nyilván csökken. Az egyenetlen felszín sokkal több fát és diverzitást jelent, mint egy ugyanolyan, de sík terület. A domborzat a hirtelen lehulló csapadékvíz hatását rendkívüli módon befolyásolja. Az árkok a fentről, északról jövő csapadékvizeket magába gyűjtik és felveszik a környezetükben lehullott csapadékot is. Szóval rengeteg vizet gyűjtenek össze, ami felszívódik helyben ill egy kevés a Rákos-patakig eljuthat. Vagyis a Csunya árkai záportározóként funkcionálnak. Az sem elhanyagolható környezeti előnye az árkoknak, hogy bennük a csapadékvizek a különböző mélységekig lejutnak ezzel hozzájárulva a többnyire mély fekvésű kutjaink hosszú távú pótlására."

Bernadett óvatosan fogalmazva sorolja a feltöltés további környezeti veszélyeit. Ki tudná ezt tőle jobban, hisz ő és Tóth Mátyás voltak kezdeményezői tavaly a sok fiatalt megmozgató erdőtisztítási akciónak. Erről bővebbet www.pecelinfo.hu olvashattunk. Rendszeresen kirándulnak a Csunyában (is), megfigyelik az árkokban a növényflórát, amely jelzi a mélyből felbukkanó források helyeit. Elmondása szerint ezt fel kellene mérni tudományosan is. Ők is próbálkoztak nemrégiben a felméréssel, de igen veszélyesnek ítélték a kirándulást a Csunya erdőben az elszaporodott vaddisznók miatt. Kérdésemre, hogy az árokfeltöltés körül mi újság van, nem tud válaszolni. Abban maradunk a beszélgetésben, hogy a Csunya erdő ügyére, majd októberben visszatérünk. Hát igen, a környezetvédelem, mint szakma szerényen indul. Pécelen nincs nyomásgyakorló ereje. De nem a nyomásgyakorlás, hanem a lokálpatrióta szemlélet elterjedéséhez szeretnénk közölni Bezák Bernadett környezetvédelmi mérnök Pécelről szóló diplomamunkáját. Az itt lakóknak.

Némethy Mária 

Az ESE a következő számaiban közli a diplomamunkát.

Fotó: Eleven Egyesület