A Péceli Vízmű Kft. május 29-én és június 3-án az önkormányzat kérésének eleget téve “szakmai fórumot” tartott. A csillagok kedvező állása lehetővé tette, hogy június 3-án elmenjek a fórumra. Röviden összefoglalom az ott hallottakat.

A Vízmű részéről Klász László (ügyvezető) és Dombi János (helyettes) tartotta az előadást. A tulajdonos önkormányzatot nem képviselte senki. Úgy 20-25 - többnyire aktív - ember részvétele mellett pörgött le a közel két órás fórum.

Dombi úr előadásából sokkoló képet kaptunk a vízhálózat jelenlegi állapotáról, az elavult eszközökről és a fejlesztési igényekről. Az infrastruktúra jórészt 50 éves, az elkövetkező 10-15 évben több mint 1,5 milliárd forintot (mai áron) kellene költeni a rendszerre. A fejlesztési igények jelentős része “tűzoltásnak” minősül, amit két éven belül el kell végezni, költsége több 100 millió forint.

Klász László bemutatta a gazdasági és intézményi körülményeket, amelyek közepette a Vízmű működik. A Vízmű “csak” üzemeltető, a tulajdonos az önkormányzat. A Vízmű jelzi az általa használt eszközök (hálózat, kutak stb.) elavultságát, a pótlás költségének előteremtése az Önkormányzat feladata. A Vízmű minden évben javaslatot tesz az áremelés mértékére, a végső döntést az önkormányzat hozza meg. A Vízmű költségei (energiaárak, engedélyezési költségek stb.) az elmúlt években emelkedtek, az elavult hálózat miatt a vízveszteség magas (25%!), továbbá a be nem hajtható tartozásokat is csak nehezen sikerül csökkenteni. Az eszközök a kapacitások határán dolgoznak.

A kérdezők főleg azt a kérdést feszegették, hogy miért kell most, egy tételben megfizetni egy 50 éves infrastruktúra fejlesztését, miért nem lehetetett erre “tartalékot” képezni, akár a közműfejlesztési hozzájárulásokból, akár a vízdíjban megjelenő fejlesztési részből. A tájékoztatás szerint jogszabály mondja ki, hogy a közműfejlesztési hozzájárulást az önkormányzat kapja (kivéve vállalkozás esetén, aki közvetlenül fizetne a Vízműnek), mint tulajdonos. (Tehát ezeket a bevételeket az önkormányzat feltehetően nem a fejlesztésekre fordította - teszem hozzá naivan.)

További kérdések arra irányultak, hogy esetleg a Vízmű gazdálkodik rosszul. A válasz szerint nem pazarló a működés, másrészt emlékeztettek, hogy nem az üzemeltető vízműnek, hanem a tulajdonos önkormányzatnak kell kifizetnie a fejlesztést, hiszen övé a hálózat.

Többen hiányolták az önkormányzat képviselőit, hiszen ők a tulajdonosok, sok kérdés az ő döntésükön múlik, illetve múlt.

Az áremelés mértékével kapcsolatban elhangzott, hogy állami támogatás (ez egyfajta fejlesztési hozzájárulás, tehát nem a lakosok kapnák) csak akkor jár, ha a vízdíj 950 forint fölött van (pontos adat a prezentációban). Ez azt jelenti, hogy ha a vízdíj kb. 100 forinttal magasabb lenne a jelenleginél, akkor az állam fejlesztési pénzt adna, ami növelné a jelenleg vízdíjból befolyó és “tűzoltásra” elkülönített összeget.

Összességében a kérdezők, érthető módon ingerülten arról érdeklődtek, hogy miért is alakulhatott ez így. Értelemszerűen választ a vízmű erre nem tudott adni (mármint, hogy miért nincs pénz). A megoldásokról kevés szó esett (mármint, hogy hogyan lesz pénz).