Ráday Gedeont több forrás is szabadkőművesként említi. Szabadics Anita a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központjának csoportvezetője a társasághoz köthető szellemiség és szimbólumrendszer korai tájképi kertekre gyakorolt hatását kutatja. Megkérdeztük, milyen szabadkőművességre utaló jeleket kell keresni a Ráday kastély kertjében.

Mit tudunk a magyarországi szabadkőművesség kialakulásáról?

A szabadkőművesség korai szakaszával foglalkozom, az bizonyos, hogy a jellegzetesen felvilágosodás kori társaság a 18. század elején annak szellemében jött létre, hogy az ember tudás által felemelhető, és erre az "önépítésre" mindenkinek törekednie kell. A magát a középkori céhektől eredeztető szabadkőművesség valóban titkos társaság volt, amelynek tagjai a társadalom jobbításán munkálkodtak, és bár a páholyon kívül nem jelezhették nyíltan összetartozásukat, a páholyokban folyó sajátos szertartások, és a társaság köré font legendák szimbólumai gyakran megjelentek az általuk emelt épületeken, építményeken.

A szabadkőművesség elterjedése a Londoni Nagypáholy létrejöttét követően vett nagyobb lendületet, és sorra jöttek létre a szigetországon kívül is a különböző rendű páholyok.

Magyarországra Bécsen keresztül érkezett, magyar főurak először bécsi páholyok tagjai voltak, majd Magyarország különböző városaiban is létrejöttek páholyok, sőt kimondottan magyar rendszer is létrejött, az úgynevezett Draskovich obszerváció.

Hogy lehet felismerni egy szabadkőműves kertet? Mire törekedtek a kertek kialakításánál?

Talán túlzás direkt szabadkőműves kertekről beszélni, de egyes kertekben megfogható a társaságra jellemző szellemiség, és jelen vannak a társaság szimbólumai, de minden esetben meg kell vizsgálni, volt-e kötődése a tulajdonosnak, vagy az alkotónak a társasághoz, mivel később ezeket az elemeket átvették olyan személyek is, akik a mögöttes tartalommal nem feltétlenül voltak tisztában. Nyugat-Európában egyes kertekről biztosan tudható, hogy aktív páholyélet színterei voltak, más helyeken csak építmények, vagy kertrészek jellegzetes elnevezése árulkodik a kötődésről.

Mit akartak a kertekkel üzenni?

Mivel a társaság által őrzött titok a tökéletes építmény megalkotásának tudása, és ez nem más, mint maga a természet építményének isteni rendje, így a kertek és az akkoriban Angliából világhódító útjára induló tájképi kertek önmagukban jelentették az ember által újraalkotott tökéletes természetet.

Az önfejlesztéssel hasonlóképp párhuzamba állítható a tájképi kert, hiszen a korábbi korszakra jellemző, az abszolutista államrend jelképeként is értelmezhető barokk kertekkel szemben a tájképi kertekben a növényeket nem puszta építőanyagként, szabályos formára nyírva alkalmazták, hanem minden egyed saját habitusában teljesedhetett ki a parkokban.

Milyen jellegzetes hazai vagy európai példákat lehetne említeni? Milyen hatást gyakoroltak ezek a kert- vagy tájépítési megközelítések a nem szabadkőműves kertekre, közterekre?

A példák sora hosszú, Angliában Twickenham, Chiswick, Stowe, Rousham kerjeit említeném, vagy Németországban Wörlitz-t, vagy Swetzingent, ez utóbbit épp a kert által hordozott szabadkőműves szimbolika miatt jelölték világörökségi listára. Később ezek az elemek kicsit divatba is jöttek, mintakönyvekben is megjelentek kerti építmények, amelyeket aztán különösebb jelentés nélkül is felépítettek kertekben. Minden esetben a teljes kert történetét és a benne alkalmazott elemek rendszerét érdemes vizsgálni.

Mivel sajnálatos módon, Magyarországon elég kevés kerti építmény és írott forrás maradt fenn, így lényegesen nehezebb a dolgunk, mint Nyugat-Európában, ahol egész együttesek maradtak máig meg még értelmezhető állapotban.

Milyen péceli szabadkőműves kötődéseket találtak?

Ráday Gedeonról tudható, hogy aktív tagja volt a társaságnak.

Rajta kívül vannak más szabadkőműves gyökerek Pécelen?

Nem vizsgáltam ilyen szemmel az iratokat, a fennmaradt névsorokban sajnos csak a nevek jelennek meg jobb esetben, de gyakori az álnevek használata is, Ráday Gedeonnak például volt a szabadkőműves neve, de hogy az adott személy hol lakik, hol van birtoka azt más forrásokból kell azonosítani, így kimondottan Pécelről nem tudok más személyt említeni.

Mik azok a szimbólumok, jelrendszerek, amik felfedezhetők a szabadkőműves kertekben? Ezek közül mik találhatók Pécelen?

A társaság szimbólumainak jelenléte mindenképp árulkodó. A körző, vonalzó, a megmunkált és megmunkálatlan kő és a megmunkált szabályosra faragott kő együttes jelenléte, illetve bizonyos építmények, mint a Pantheon jellegű pavilonok szintén utalhatnak a társaságra, de előszeretettel alkalmazták az egyiptomi építészeti elemeket, obeliszkek, piramisok, szfinxek jelenléte árulkodó lehet.

Gyakran utalnak a kertrészek elnevezései a tárasaságra, vagy a társaság által képviselt értékekre így Körmenden a parkban volt „Csend allé”, „Filozófusok sétánya”, „Természet temploma” és „Szükségszerűség temploma”. Máshol egyértelmű a helyzet, ilyen például Betlér, ahol az Andrássy-kastély parkjában egy kerti építmény szabadkőműves pavilonként tartanak számon. Pécelen a kertben kevésbé találtunk ilyen beszédes jeleket, inkább a belső terek festéseinek tematikája jelentés-teljes.

A fotó illusztráció, innen.

{jcomments on}